Aki egy kicsit is figyelemmel kísérte az elmúlt 10 év magyarországi társadalmi és politikai történéseit, az pontosan tudja, hogy minden országos jelentőségű ügyben Orbán Viktor határozta meg az irányt és hozta meg a döntéseket. Mindezt úgy tette, hogy a törvényalkotási munkában és az operatív irányításban többségében meg sem kérdezte a Fidesztől független szakmai és társadalmi szervezeteket és érdekelt feleket. Állandó vendégszerzőnk, Adófizető írása következik.

koronaskep.JPG

Fotó:facebook.hu

Azt is tudjuk, hogy senki nem tökéletes, mindenki követhet el hibákat. Az elmúlt 10 évben azonban a Fidesz háza táján egyszer sem találkoztunk olyan értékeléssel, hogy hiba történt, valamit nem sikerült elsőre, jól megoldani. Pedig tudjuk, hogy ilyenre bőven volt példa.

Évek óta halljuk, az adónkból fizetett Fidesz/Kormány propagandából, hogy „Magyarország jobban teljesít”. Ezzel szemben: Magyarország továbbra is rosszul teljesít. https://szeka.blog.hu/2020/02/15/magyarorszag_nagyon_rosszul_teljesit

A Euro árfolyam 2020. március 19-én elérte a 360 forintot, március 23-án 352 forint volt. Az Euró árfolyama 2010. januárban 270 Ft volt tehát a forint a Fidesz 10 éve alatt 30 %-ot vesztett az értékéből. Azt is tudjuk, hogy a Fidesz vezérkar egyetlen tagja sem dolgozott a versenyszférában, tehát nem ismerik a piaci alapú szervezetirányítási gyakorlatot.

A versenyszféra működésének alapja a folyamatos fejlesztésre. Ezt a hibák feltárásával okaik meghatározásával és a hibák kijavításával lehet elérni. Tehát beszélni kell a lényeges hibákról, meg kell határozni költségeiket, veszteségeiket, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják azt, hogy hasonló hibák a jövőben ne forduljanak elő.

A hatékony fejlesztéshez multifunkciós megközelítés kell, tehát több terület szakembereit kell bevonni a munkába, valamint tényeken alapuló döntéshozatalra van szükség. Egy ország irányításában is alkalmazni lehet a versenyszféra fenti hatékonyság növelő eszközét, valamint például a „Benchmarking-ot”. https://hu.wikipedia.org/wiki/Benchmarking. Országszinten ez azt jelentheti, hogy megvizsgáljuk más országok gyakorlatát szakmai szervezetek véleményét és azok figyelembevételével hozunk döntéseket.

Egy szervezet (ország) vezetésében szintén jól alkalmazható a „Pareto elv” https://hu.wikipedia.org/wiki/Pareto-elv. „A Pareto-elv, más néven a 80–20 szabály kimondja, hogy számos jelenség esetén a következmények 80%-a az okok mindössze 20%-ára vezethető vissza.”

A fentiek módszerekkel történő vizsgálat alapján a korona vírus-járványhoz kapcsolódva véleményem szerint az elmúlt évek legsúlyosabb hibája a következő:

A magyar egészségügy az elmúlt években nem fejlődött úgy, ahogy lehetett volna. A magyar kormány az egészségügyre (GDP arányosan) az uniós átlagnál lényegesen kevesebbet költött. Így jelentős színvonalbeli fejlesztési lehetőségek maradtak el. Az egészségügyi dolgozók bére nem növekedett megfelelő mértékben, jelentősen elmarad az EU-s átlag, valamint akár csehországi bérektől is. Emiatt sok orvos és egyéb egészségügyi dolgozó távozott az országból. A rossz finanszírozás és az alacsony bérek miatt sok helyen nincs körzeti és helyi gyermekorvos, a meglévők közül sokak életkora meghaladja a 65 évet.

Ezzel szemben a kormány az elmúlt években az adófizetők több száz milliárd forintját költötte stadionok építésére (tehát az adófizetők ezt már megfizették). Azok kihasználtsága a sportesemények alatt (max 4-5 óra/hét) is alacsony volt. Most a koronavírus járvány idején konkrétan 0,0000 % (7napx24 óra). Azokba még a madár sem jár.

Mindezek mellett a kórházak adóssága 2019. év végén 67 milliárd forint volt és a kormány 2020. január-februárban már a csőd közelben lévő beszállítókat szívatta azzal, hogy az igazoltan teljesített szállításaikat törvénysértő módon nem akarta kifizetni, még a fizetési határidő lejárta után sem.

A kórházakban emiatt természetesen hiány volt mindenből, ami miatt veszélyben volt sok intézmény mindennapi működése. Tehát miközben az elmúlt években számolatlanul folyt a pénz a stadionokra a magyar egészségügy gyakorlatilag csődben volt 2020. február végén. A januári kínai indulást követően februárban a koronavírus megérkezett Európába, és egyértelmű volt, hogy terjedését nem lehet megállítani a magyar határon.

A magyar kormány, a 1012/2020(1.31) Korm. határozatával, 2020. január 31-én operatív törzset hozott létre a COVID-19 pandémia elleni felkészülés és védekezés érdekében. A koronavírus-járvány első magyarországi esetét, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzset kormányfőként irányító Orbán Viktor miniszterelnök 2020. március 4-én jelentette be,

https://hu.wikipedia.org/wiki/2020-as_COVID-19_koronav%C3%ADrus-j%C3%A1rv%C3%A1ny_Magyarorsz%C3%A1gon

A 2020. január 31-én a kormányhatározat látszólag időben jelent meg. A járványra való felkészülés azonban nem sikerült megfelelően melyet az alábbi 6 súlyos hiba is igazol.

  1. Több kórház személyzeténél merült fel a gyanú, hogy beteggel történt kapcsolatfelvétel során megfertőződött a korona vírussal. Emiatt több dolgozó került karanténba. Ennek oka lehet, hogy az érvényes protokoll nem volt megfelelő vagy a protokollt a személyzet nem tartotta be vagy nem állt rendelkezésre a szükséges védőeszköz. (Jó lenne minden egyes esetben választ kapni arra, hogy mi volt az ok, azért, hogy azt a jövőben el lehessen kerülni.)

  2. Több egészségügyi szakember (főorvos, fogorvos) nyilvános segítségkérései alapján nyilvánvaló, hogy sok helyen nem álltak rendelkezésre a szükséges, protokollban előírt védőeszközök még március 22-én sem.

  3. Nincs megfelelő mennyiségű védőeszköz (maszk) a háziorvosok és gyógyszerészek számára.

  4. Nincs megfelelő mennyiségű védőeszköz (maszk) az élelmiszert árusító dolgozók részére.

  5. A 444.hu oldalán megjelent cikkben az áll, hogy a 2020. március 18. óta esedékes új protokoll szerint mentőt kellene küldeni korona vírus fertőzés gyanú esetén a teszt elvégzésére, ez a rendszer azonban napokkal később sem volt üzemképes. https://444.hu/2020/03/22/az-egeszsegugyi-dolgozonak-azt-mondtak-csak-tunetek-eseten-tesztelnek-a-lazas-betegnek-azt-hogy-nem-eleg-sulyos-az-allapota

Kérdés, hogy ennek mi az oka?

  • A protokoll életbe lépett, tehát létezik.

  • Mentőautók rendelkezésre állnak

  • Mentő személyzet rendelkezésre áll.

  • Ebből az következik, hogy a vizsgálat elvégzését két ok akadályozhatta. Vagy tesz anyag, vagy megfelelő védőeszköz nem állt rendelkezésre.

  • Egy újságíró az egyik kormányinfón kért tájékoztatást arról, hogy mi koronavírus tesztelés folyamata/protokollja. Kovács Zoltán államtitkár az egyértelmű és megismételt kérdések ellenére sem adott választ arra, hogy mi a koronavírus teszt protokollja. A gyakorlatban az látható, hogy a folyamat nem egységes, esetről esetre változik. Volt, amikor lázas beteget és környezetét sem tesztelték, más esetben, például a Szeged Tudományegyetem rektora esetében 120 tesztet végeztek. (Nem a 120 a sok, hanem a másik véglet, a 0 a kevés).

Ezek a hibák súlyosak és ezek közül több nem egyedi eset, hanem rendszer szintű hiba. Emiatt nem csak a koronavírussal megfertőződött betegek helyzete nehezebb a kelleténél, de látható, hogy néhány esetben a hiba az egészségügyi személyzet kiesését okozza, ami nagyon súlyosan csökkenti az alapból is nehéz helyzetben lévő magyar egészségügy reakció- és teljesítőképességét.

Egyértelmű, hogy az utolsó utáni órában vagyunk és mindent meg kell tenni a hiányosságok mihamarabbi megszüntetésére és a hibák kiküszöbölésére.

portfolio_3.jpg

                                Fotó: portfolio.hu

TOVÁBBI ÉSZREVÉTELEK:

A kormány helyesen, megtiltotta a 65 éven felüli egészségügyi személyzetnek, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek a betegekkel. Emiatt a korábbiakhoz képest még több körzetben nincs független körzeti- és gyermekorvos, tehát a körzeti orvosi rendszer sok területen ellehetetlenült.

Egy kis Benchmarking:

Elvégzett tesztek mennyisége néhány országban.

ország

teszt/millió fő

dátum

Ausztria

2632

márc 23

Belorusszia

2212

márc 23

Belgium

1594

márc 18

Horvátország

515

márc 21

Csehország

1632

márc 22

Kína

2820

feb 20

Észtország

2803

márc 23

Olaszország

3850

márc 22

Szlovénia

6596

márc 23

Szlovákia

640

márc 22

Dél-Korea

6537

márc 22

Svájc

5834

márc 21

Magyarország

455

márc 22

https://en.wikipedia.org/wiki/COVID-19_testing

Jól látható, hogy a Magyarországon végzett tesztek száma a legkevesebbek között van.

A WHO (Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a következő:

Tesztelni, tesztelni, tesztelni! Meg kell vizsgálni minden gyanús esetet. Ha a teszt pozitív, a beteget el kell különíteni és fel kell kutatni azokat, akikkel a beteg a tünetei megjelenése előtti 2 napig kapcsolatban volt és azokat is tesztelni kell. A vírussal fertőzött személyek azonosítása és elkülönítése segít elkerülni az új betegek hirtelen megnövekedését.”

Szerbia: március 27-ig 15 millió, majd további 35 millió maszkot vásárol még a jövő hét során, a következő hetekben pedig még 50 millió védőmaszkra lehet számítani. Az idősek – akik kizárólag vásárlás céljából hagyhatják el otthonaikat – az élelmiszerüzletekbe lépés előtt ingyen maszkot kapnak.

A fenti adatok és információk alapján a következő azonnali intézkedéseket javaslom:

  1. Ha 3 hét késéssel is, de sürgősen gondoskodni kell az egészségügyi dolgozók (kórházak, szakorvosi és körzeti rendelők, fogorvosok, mentők, gyógyszertárak munkatársai) megfelelő típusú és mennyiségű védőfelszereléséről. Ahova kell FFP3-as maszk és megfelelő védőruha.

  2. Növelni kell az elvégzett vizsgálatok számát, azokhoz be kell szerezni a több tízezer darab teszt anyagot. Ezeknek nagy része olyan gyors teszt kell legyen, amely max. 1-2 óra alatt eredményt produkál, hogy a kérdéses esetekben minél előbb dönteni lehessen a szükséges intézkedésekről.

  3. Gondoskodni kell az élelmiszerbolti alkalmazottak megfelelő védőeszközökkel való ellátásáról.

  4. Biztosítani kell megfelelő számú maszkot, kesztyűt az átlagpolgárok számára, lehetőleg ingyenesen.

  5. Ezek összmennyisége nyilvánvalóan több 10 millió darab.

  6. Azonnal, jelentős béremelést kell biztosítani az egészségügyben dolgozók részére. Ezennel köszönjük meg mindannyiuk áldozatos munkáját.

  7. Nullára kell csökkenteni (visszamenőlegesen) a koronavírus járvány védekezés során használt anyagok ÁFÁ-ját

  8. Ezen kívül természetesen meg kell kérdezni a Magyar Orvosi Kamara és más szervezetek véleményét és igényeiket teljesíteni kell.

Csak a fenti intézkedések sürgős végrehajtása eredményezhet jelentős jövőbeli kockázat csökkenést az elmúlt 3 héthez képest.

ITT MOST MEG SZERETNÉM KÉRDEZNI, HOGY AZ ELLENZÉKI PÁRTOK EBBEN A TÉMÁBAN MIÉRT HALLGATNAK MINT A SÜLT HAL?

A független újságírók komoly munkával próbálják összegyűjteni az információkat. Köszönet nekik ezért! Ebben nagymértékben kellene támogatni őket. Az ellenzéki pártok nem láthatók, ha megjelenik tőlük valamilyen vélemény az pártonként eltérő.

El kellene kezdeni dolgozni. Az ellenzéki pártok szakértőinek heti rendszerességgel kellene egyeztetniük és ezek alapján heti értékeléseket kellene végezniük. Azokban fel kellene sorolni a feltárt hibákat és megtenni a javaslatokat a hibák javítására és a rendszer fejlesztésére. A közös véleményt tartalmazó dokumentumokat jóvá kellene hagynia az összes ellenzéki párt vezetőségének és ezeket meg kellene küldeni független és a kormány befolyása alatt lévő médiumoknak is azzal a határozott kéréssel, hogy azt hozzák nyilvánosságra.

A közös szakmai munka eredményét a kormány sem söpörhetné félre azzal hogy egyedi pártpolitikai akció és/vagy Soros. Így talán a választópolgárok észrevennék az ellenzéki pártokat és láthatnák, hogy a kormány tevékenységével kapcsolatban van közös ellenzéki vélemény.

UTOLSÓ TÉMA:

Négy ember találkozik a Magyar Parlamentben.

Az újságíróknak kijelölt kicsi, elkerített részen a 444.hu és az Index újságírói vannak, mellettük pedig Kovács Zoltán államtitkár és Kövér László az Országgyűlés elnöke állnak.

Elemezzük az ő egymáshoz képesti viszonyukat:

Részletek Magyarország Alaptörvényéből:

Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.”

ALAPVETÉS

B) cikk

(3) A közhatalom forrása a nép.

(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

VI. cikk 

(3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

Vikipédia: A miniszter szó eredete:

A latin minister szóból ered, amelynek eredeti jelentése ’szolga’, illetve ’segéd’)

Remélhetőleg mindenki ismeri azt a tényt, hogy a politikusok (parlamenti és önkormányzati képviselők), valamint a minisztériumi, állami és önkormányzati alkalmazottak, rendőrök, katonák az adófizetők által befizetett adóból kapják fizetésüket. A fenti alaptörvény részletekből látható, hogy „az állam szolgálja polgárait” és a nép van hatalmon, tehát nem a parlamenti képviselők vagy miniszterek (akik valójában a nép szolgái).

Ezekből következik, hogy például Kovács Zoltán minisztériumi államtitkár a valóságban a szolga (miniszter) szolgája, alapvető feladata a hatalmon lévő nép szolgálata. Ehhez hasonlóan Kövér László feladat is a nép szolgálata. Mindkettőjüket a nép választotta meg és az adófizető néptől kapják fizetésüket.

Ehhez képest a független médiák újságírói nem az adóból kapják fizetésüket. Őket a nép adózott jövedelemből fizeti azért, hogy információt gyűjtsenek és közvetítsenek a hatalmon lévő nép felé. A nép tagjai általában dolgoznak, hogy eltartsák a családjukat és be tudják fizetni a rengeteg adót.

Tehát a nép az újságírókat küldi saját maga helyett, hogy megkérdezze a népet érdeklő témákról a választott képviselőket, akiknek természetesen kötelességük beszámolni tevékenységükről és minden közérdekű adatról.

Mindezek alapján tehát egyértelmű, hogy a fenti két parlamenti képviselőt a nép választotta és fizetésüket az adófizető néptől kapják, tehát a főnökük a nép. A nép felé beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

A független újságírók a munka miatt akadályoztatott népet képviselik tehát áttételesen a népet helyettesítve a parlamenti képviselők főnökei. Ebből következően a fenti 4 személy találkozása esetén a főnökök (újságírók) közérdekű kérdéseire a parlamenti képviselőknek udvariasan a legjobb tudásuk szerint kell válaszolniuk és természetesen igazat kell mondaniuk. A közérdekű információkat nem titkolhatják el. Az újságírókat nem minősíthetik.

Ezt a levezetést azzal lehet igazolni, hogy a következő országgyűlési választáson a nép dönt a képviselők munkájáról és akikkel elégedetlen azok helyett másokat választ. A független újságírók pedig még akkor is a népet fogják képviselni a parlamentben, amikor Kovács Zoltán és Kövér László már nem lesznek a politika színpadán, vagy amikor a Fidesz már nem is lesz parlamenti párt.

orban_portfolio1.jpg

                 Fotó: portfolio.hu

UTÓIRAT:

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kormány által bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések, könnyítések nem a kormány ajándékai. A kormánynak nincs pénze, csak az adófizetők által befizetett adóbevétellel gazdálkodik. Ha az intézkedések miatt a rövidtávú adóbevétel csökken az egyértelműen a költségvetés felülvizsgálatát vonja maga után, amely végrehajtása és megvalósítása természetesen a kormány feladata. Elsőként az adófizetők azon 300 milliárd forintját kellene átcsoportosítani amit a Kisfaludy Hotel- és Panziófejlesztési Programra tervezett elkölteni a kormány jelentős részben a NER oligarchák érdekeltségeire.

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/hotel-balaton-kormany-koszonet-tamogatas-szalloda.692658.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Mert, ahogy egy dakota mondás tartja: “Ne csak annak fizess a kocsmában, aki hízeleg neked, hanem, annak is, aki gyorsabban kap a pisztolyához, mint te.” 

Adófizető

Megosztom Facebookon!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Tumblren!

Powered by WPeMatico