1804. március 26-án hunyt el a világhírű feltaláló és tudós Kempelen Farkas, a 18. századi Magyarország egyik polihisztora.

Az ír bevándorló ősökkel rendelkező, de már magyar nemesi nevet viselő Kempelen 1734-ben látta meg a napvilágot Pozsonyban. Sokoldalúságát tanulmányai bizonyítják a legjobban: hallgatott jogot, filozófiát, tanulmányozta a rézmetszést, de szenvedélye volt a fizika és a matematika is. Iskoláit Győrben, Pozsonyban, Bécsben és Rómában végezte. Mária Terézia (ur. 1780-1790) tisztviselője lett, 1767-től a Bácska betelepítését vezette, számos faluközösséget és manufaktúrát hozva létre, nemsokára azonban találmányai tették ismertté, amelyek hihetetlen sokoldalúságról tanúskodnak.

Többek között Kempelen nevéhez fűződik a világ első beszélőgépe, mely a gőzgép elvén próbálta az emberi hangokat megformálni; nem véletlen, hogy 1791-es, e gépről írt tanulmányával ő rakta le a fonetika tudományának alapjait. Kempelen sokat foglalkozott a vakok kommunikációs lehetőségeinek javításával, vakírást és vakok által használt írógépet szerkesztett egy bécsi zongoristának. Budán lóvontatású szivattyút épített és gőzturbinát fejlesztett, szabadalmat nyújtva be II. Józsefnek.

Kempelen művészként is maradandót alkotott: a budai Vár egyes részei és a Várszínház az ő restauráló munkáját dicsérik, de keze nyomát őrzik a schönbrunni kastély szökőkútjai is. Androméda és Perzeusz címmel még egy daljátékot is készített, amelynek ősbemutatóját a bécsi Burgban tartották. Kempelen zsenijének leghíresebb alkotása azonban az 1769-ben készült, Török névvel illetett sakkozógép, amelynek rejtélye majdnem egy teljes évszázadig foglalkoztatta a világ közvéleményét.

A Mária Terézia szórakoztatására készített Török egy ravaszul megtervezett, tükrök és fogaskerekek segítségével működtetett sakkozógép volt, amelynek belsejében tényleg egy ember rejtőzött, de olyan ügyesen, hogy a közönség sohasem láthatta. A sakkozógép túlélte feltalálóját, Európában és Amerikában turnézott egészen 1854-ig, amikor Philadelphiában elégett egy tűzeset során. A Török olyan híres ellenfeleket vert meg, mint például Napóleon vagy Benjamin Franklin. Leleplezésére csak pusztulása után került sor. Számos találmánya és világhíre ellenére Kempelent szegényen érte a halál, ugyanis állítólagos jakobinus kapcsolatai miatt  I. Ferenc császár (ur. 1792-1835) megvonta uralkodói járadékát.

Powered by WPeMatico