Fektessünk a K-popba!(?)

Ami a globális szellemi élet számára is izgalmassá teszi a jelenlegi tőzsdei beindulást, hogy sikeressége esetén, reálissá válhat kiemelkedő szellemi, művészeti, kulturális vagy akár csupán néhány rendkívüli személyiség tudására bazírozó műhely tőkepiaci bevezetése – mondja egyebek között Errol Kolosine, a NYU (New York University) főként könnyűzenei-művészetek társadalmi-gazdasági kötődéseivel foglalkozó tanára annak kapcsán, hogy példátlan üzleti technikát alkalmazva viszik tőzsére a koreai pop zene (K-pop) egyik óriását. A K-pop mindent egybevetve nagyobb hatást gyakorol a ma tinédzsereire világszerte, mint a hatvanas évek kora ifjúságára a Beatles. Korea lett az új Anglia….

Zentai Péter: Művi felhajtást, kemény, méregdrága marketinget sejtek amögött, hogy a Financial Timestól a Bloombergig, a New York Timestól a Wall Street Journalig, a Handelsblattig bezárólag a világ vezető üzleti-gazdasági-pénzügyi lapjai, internetes kiadásai vezető helyen foglalkoznak a koreai pop zenével. A világ nagy részén, szerintem, az emberek nem is hallottak a K-popról…

Errol Kolosine: Nagyon téved. Emberek százmilliói követik a koreai együttesek, „bandák” számait. A legrangosabb könnyű zenei szaklap, a Billboard napokban közölt adatai szerint ma már nagyjából egy milliárd tagja van a rajongótábornak – Új-Zélandtól, Izlandig, Afrikától Európáig. Ez egy – nagyságrendjét tekintve – szinte páratlan őrület, ami tartós, hiszen négy-öt éve folyamatosan szélesedik a K-pop közönsége.
Azt kell megérteni, hogy a K-pop szinte mágikus hatást gyakorol a tizenévesekre, éljenek azok a világ bármely pontján.

A Beatlesre és az ABBA-ra emlékszem, akiknek ilyesmi hatásuk lehetett és szintén globális fogalommá váltak. De azért ők mégiscsak többet értek…

A hasonlat jó, mert a Beatles az Egyesült Királyság, az ABBA Svédország általános imázsának rendkívüli emeléséhez ugyanúgy hozzájárultak, ahogy a K-pop zenekarok, énekesek, tánccsoportok Korea tekintélyének növekedéséhez. A különbség az, hogy némely K-pop „banda”, közülük kiemelkedően a BTS nevű zenekar három-négy év alatt több pénzzel járult hozzá a koreai nemzetgazdaság gyarapodásához, mint a Beatles és az ABBA fennállásuk egész ideje alatt saját hazájukéhoz.

Arra azonban még nem volt példa a zenei világ történetében, amit a K-pop produkál, hogy egyszerre jelent műfaji forradalmat, technológiát, nemzetimázst, gazdasági és pénzügyi erőt, s tőkepiaci termékeket, amelyek közül a legújabb egy soha korábban nem alkalmazott üzleti modellen alapul.

Azt értem, hogy néhány koreai együttes sikere százmilliónyi különböző országbeli fiatal figyelmét esetleg Koreára is rátereli. Ez biztos, hogy jót tesz Koreának. De mi az, hogy ez műfaj? És mitől jelent ez számottevő gazdasági-pénzügyi erőt?

Műfaji forradalom, mert egymástól mindeddig erőteljesen elkülönült, alapvetően popzenei fő-és alirányzatokat, hip-hoptól az R&B-ig, művészi színvonalon és abszolút tökéletességgel szintetizálnak. Énekhangban, táncban, koreográfia -és ruhatervezésben egyaránt,  a perfekció a legfeltűnőbb összetartó elem. Ami a technológiai forradalmat illeti, a K-pop, legfőképpen annak abszolút sztárja, a BTS (együttes) a streaming zenei „szórás” eddigi legnagyobb és legsikeresebb „pionírja.”

A streamelésben rejlik a gazdasági erő?

Egyértelműen. De ez ma már közhely, mert az online zenei szórás nélkül nincs világhír. Igazából azonban a K-pop-ból származtatható, hogy a mai tízen évesek lettek a legmasszívabb  streaming fogyasztók.

Ez óriási felelősség. Ugyanabban az órában, ugyanabban a percben – nem előre megtervezetten – ugyanazt „élvezik” tinédzserek százmilliói Afrikában, Ázsiában, Amerikában, Európában, Ausztráliában…Ebből gazdagodnak tinédzserek ízlésére apelláló cégek, hirdetők.

A jó oldala ennek az, hogy a K-pop pozitív, építő, optimista gondolatokat ébreszt, társadalmilag progresszív, amennyiben látványban is és szövegtartalomban is folyton lányok és fiúk teljes egyenrangúságát üzeni. Amit – mondjuk a BTS csinál – azt szisztematikus, kemény munkával, kreativitással, kicsit vagy nagyon másként, de bármely nemzet művészei –, ha bennük is megvan valamiféle unikális tehetség –, „kopírozhatják.” A legkisebb nemzetek és a legnagyobb országok egyforma eséllyel indulnak végre. A K-pop jelzi leginkább, hogy megszűnt az angol-száz pop-zenei monopólium, egyáltalán, hogy a művészetben bizonyosan felszámolódnak a technológiai haladással párhuzamosan a nemzetekhez, országok gazdagságához kötődő kiváltságok. Most először a pop-rock történelemben annak lehetünk tanúi, hogy a legnagyobb zenei piacon, az amerikain – „Billboard 200”-as listát – nem angolszász muzsikusok vezetik, hanem a BTS, amelynek még másik két albuma is éllovasként szerepelt a csúcsok csúcsán 12 hónap leforgása alatt, egyikük koreai nyelvi előadásban.

Sok százmillió fiatal világszerte figyel a koreai nyelvre, a BTS-nek köszönhetően. Főként Amerikában, de most már egész Ázsiában és részben Latin-Amerikában több milliónyi tinédzser iratkozott be koreai nyelvtanfolyamra. A K-pop nyomán a fiatalabb nemzedékek által leginkább látogatott ismeretterjesztő site-ok közül a Koreára vonatkozó kulturális-történeti ismeretanyagokra kattintanak a legtöbben. Összességében százmilliók váltak kíváncsivá Koreára. Még húsz évvel ezelőtt sem volt elképzelhető, hogy a legfiatalabb „fogyasztók” milliós, százmilliós, milliárdos nagyságrendben érdeklődjenek Amerikán és Európán kívüli kortárs, nekik szóló zenei, művészeti produkció iránt.

De az sem, hogy egy zenekarra alapozva milliárd dollárnyi friss tőkeemelést célozzon meg egy cég.  Márpedig ez most a nagy friss hír.

A BTS mögött meghúzódó dél-koreai online szórakoztatásra specializálódott vállalat, a Big Hit tőzsdei bevezetése ugyanolyan kreativitással bír, amilyen a K-pop ágazat egészét jellemzi. Az IPO (Initial Public Offering- nyilvános tőkepiacra való hivatalos beindítás) nyitányát egy precedens nélküli tranzakció előzi meg: a Big Hit fő tulajdonosa hétmillió dollárnyi részvénypakettel látja el a cég bevételeinek jelenleg csaknem kilencven százalékát biztosító együttes, a BTS sztárjait. Külön-külön hét millió dollárt kap mindegyikük – részvényben. Ha ugyan nem is fő-, de komoly részvényessé válnak azok, akik máskülönben, jogilag, eddig szerződéses alkalmazottakként dolgoztak a cégnek. Ez önmagában véve jót tesz a szöuli tőzsde nemzetközi imázsának. Jó általában a tőkepiacoknak, mert tovább növeli – a vírus okozta karantén-gazdaság idején – piacformáló erővé vált, rendkívüli mértékben fellendült „ifjúsági tőzsdézést”.

A tény, hogy a vállalat „fő terméke” (a BTS csapat) tulajdonossá vált ilyenre nem volt még példa – az a „termékskála” szélesedését, a BTS potenciális konkurenseinek, a következő nemzedékhez tartozó tehetséges gyerekek szisztematikus gondodását eredményezi – nagy valószínűséggel. A most még szuper sztár BTS – tulajdonostársként – már nem saját maga állandósításában, monopolizálásában lesz érdekelt, hanem abban, hogy minél több új, önmagánál is különb, kimagasló tehetségekre leljen és segítsen felemelésükben.

Ami a globális szellemi élet számára is izgalmassá teszi a jelenlegi tőzsdei beindulást, hogy sikeressége esetén, reálissá válhat kiemelkedő szellemi, művészeti, kulturális vagy akár csupán néhány rendkívüli személyiség tudására bazírozó műhely tőkepiaci bevezetése -világszerte.

The post Fektessünk a K-popba!(?) appeared first on alapblog.

Powered by WPeMatico

Author: blogindex.hu