Fake News a fotóban – Válogatás a közösségi oldalak legnépszerűbb átverős képeiből (2. rész)

Ahogy William M. Ivins, Jr. is írja az 1953-ban publikált Prints and Visual Communication című könyvében „a 19. században abban hittünk, hogy ha valami ésszerű/megmagyarázható, akkor az igaz, és ez végül oda vezetett, hogy az emberek elhitték, hogy amit egy fényképen látnak, az csak valós lehet.”
De a képek manipulálása már a 19. században sem volt ismeretlen, hiszen sok fényképész kiszínezte a portrékat, hogy élénkebbek és élethűbbek legyenek, míg mások úgy készítettek különféle csoportképeket, hogy először az egyéneket a műteremben külön lefényképezték, majd kollázst készítettek és szabadtéri jeleneteket ábrázoló festett hátterek elé illesztették be őket.
Amint a fotográfia művészete és mestersége egyre kifinomultabbá vált, a fényképészek elképesztő technikák sorát fejlesztették ki képeik manipulálására, köztük a képösszeillesztést, a fotómontázst, a ráfestést, az ecsettel történő retusálást, a negatívok közbeiktatását, a többszörös expozíciót, a félrevezető képaláírást és más sötétkamrás varázslatokat.
A világ vezető szótárának, az Oxford szerkesztői már 2016-ban az év szavának választották az posztigazság (post-truth) kifejezést, ami azt jelenti, hogy a tárgyilagos tények kevésbé hatnak a közvéleményre, mert az objektív valóság helyett immár a személyes vélemények és az érzelmek dominálnak. Gyakran a tényeket is felülírva, hiszen az alternatív valóságok, az igazság és a tények fogalmának átértékelődése a közösségi média térnyerésével egyenesen arányosan már évek óta meghatározz való életünket is.
Az interneten keringő manipulált képek akár tömegek megtévesztésére is alkalmasak lehetnek, mivel első ránézésre semmi nem árulkodik a technikáról, amellyel készültek; ahogyan arról sem, hogy a rajtuk látható tárgyak, események, személyek vajon valósak-e, vagy csupán fikció az egész.
Éppen ezért ma már talán mindannyian tudjuk, hogy ha egy fényképet nézünk, nem feltétlen a valóságot látjuk. Ennek megítélésekor többnyire megérzéseinkre, tapasztalatainkra vagy éppen a fotóhoz mellékelt képadatokra támaszkodhatunk. A digitális korszakban, a képmódosító programok és a közösségi oldalak elterjedése után egyre több átverésen alapuló fotó látott napvilágot, melyek ennek ellenére vagy talán éppen ezért hatalmas népszerűségnek örvendenek.

Mai bejegyzésünkben ismét olyan, a neten keringő hamisított fotókat mutatunk, melyekről talán Te sem tudtad, hogy nem valódiak. A galériát a képre kattintva találod.

  • Az igazán intim pillanatot ábrázoló, többezer megosztásnál járó fotó egy évvel ezelőtt indult hódító útjára a Pictures in History facebook oldalán, ahol a képaláírás szerint a fotó 1968 decemberében készült az Apollo 8 indulásakor. Ám a kép két fotó montírozásából áll össze.
  • A Chronicle Magazine szerint az egyik képet Andrej Sztroganov készítette 2016-ban Moszkvában a Tretyakov képtárban, ahol a képen szereplő férfi és nő Viktor Mihajlovics Vasznyecov 1889-ben készült Iván cárevics a Szürke Farkason című műalkotását nézik.
  • Az AP hírügynökség képének szintén kevés köze van a NASÁ-hoz vagy az Apollo 8 küldetéséhez. Ez a fotó valójában a japán H-2A rakéta felszállását mutatja a Tanegashima Űrközpontból 2010 májusában.
  • A különös kép pár hónappal ezelőtt több helyen is megjelent azzal a nyilvánvalóan félrevezető képaláírással, hogy a fotón egy orosz pszichiátriai intézetben lévő betegeket láthatunk.
  • Ezzel szemben a képen a világhírű német koreográfus Pina Bausch egyik előadásának részletét láthatjuk, mely 1977-ben Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operája alapján készült.
  • Az „óriások csontvázaira bukkantak” szavakat beírva a Google-ba meglepődhetünk, hogy mennyi magyar nyelvű találatot ad fel a kereső. A legtöbb hivatkozás török, görög, indiai vagy iráni ásatások helyszíneként jelöli ezeket a képeket.
  • A képeket bemutató cikkek az óriási testrészek földi maradványait „Kanaan” vagy „Nephilim” csontvázaknak nevezik, és ezek a fotók már 2004 óta járják körbe az internetet kevésbé hiteles oldalait.
  • Ami biztos: az előző kép felső sorának jobb oldalán található két fotó például a Chicagói Egyetem nigériai, dinoszaurusz ásatásainak 1991-ben készült manipulált fényképei, amelyekhez valaki hozzáadta egy óriás koponya képét.
  • A vintag.es és a boredpanda oldalán is megjelent az alábbi fotó, mely az Útmutató a csókolózáshoz címet kapta. A képaláírás szerint a fotósorozat 1942-ben jelent meg a LIFE magazinban. Ebben az esetben a képet nem manipulálták, de a nem pontos képaláírással szintén megtévesztették az embereket.
  • Az 1942-es Life Magazine képei a Boredpanda oldalán.
  • A sorozat képei a „Stage Technique Made Easy” című kézikönyv alapján készültek, amelyet Selma Paley Morosco és Athea Lounsbury írtak. A Life-ban megjelent cikk, pedig arról szólt, hogy mit tanítanak a fiatal színészeknek a csókolózásról, vagy akár arról, hogyan lehet hitelesen leesni a lépcsőn.
  • 2017 óta ezt a fényképet – amely két nőt mutat azon a pillanatban, amikor egy férfi állítólag kivégzi őket – gyakran osztják meg azzal az állítással, hogy a képen Che Guevara látható.
  • A kép a CISPES, a Szolidaritási Bizottság Salvador népével weboldalán is megtalálható, ahol 1989 márciusában készített fényképként mutatják be, mely az atlantai Emory Egyetem „Guerrilla Theatre” előadásán készült.
  • A snopes.com munkatársai újabb bizonyítékokért fordultak a CISPES-hez, hogy a gyűjteményükben szereplő kép valóban egy színházi produkciót ábrázol-e, és ők további információkat bocsátottak számukra a fényképpel kapcsolatban, amelyen a hátoldalára felírt „Emory College Atlanta Mar 89” szavak szerepeltek.
  • Ez a fotó azzal a képaláírással kering a neten, hogy „ez a világ legelső dab mozdulata”. A képaláírás szerint a fotó 1932-ben készült.
  • Szinte biztosan mindenki találkozott már a „dab” táncmozdulattal, legfeljebb a nevét nem ismerte eddig. A dab egy atlantai, Migos nevű rappertől származik, mely 2015-re végleg kitört Atlantából és akkoriban nem volt híresség, aki ne posztolt volna magáról dab-képet.
  • Ezt a fényképet valójában 2016 nyarán készítették, a nagy sikerű Dunkirk című játékfilm forgatásán. A YouTube-on kering egy videó a Dunkirk dabról, amelyet 2016. július 11-én Richard Oost töltött fel.
  • A bányaliftbe zsúfolt férfiak fényképét több mint százezren osztották meg ellentmondásos és valószínűleg hamis képleírásokkal, amelyek közül sokan politikai narratívát adtak a képhez. Ilyen példa a képen látható Facebook-bejegyzés is, amelyben a feltöltő azt állítja, hogy az Amerikában készült képen ír rabszolgákat láthatunk.
  • 2018. április 27-én a „History Lovers Club” Twitter-fiókja az alábbi képaláírással posztolt egy képet: „az egyik legszebb fotó, amelyet valaha készítettek. csókolózó szerelmespár az 1971-es háborúellenes tüntetésen”.
  • 1971. május 1-jén mintegy 35 000 ember táborozott a washingtoni Monument park közelében lévő West Potomac Parkban a vietnami háború elleni tüntetés előkészítéseként. Ám Nixon kormánya másnap visszavonta a tiltakozó engedélyét, és az elkövetkező néhány napban a rendfenntartó erők összecsaptak a tüntetőkkel.
  • Ez a fénykép azonban az 1971-es májusi tüntetések után több évtizeddel készült, és semmi köze sincs az eseményhez. Valójában ez egy reklámfotó, amelyet a Ray-Ban napszemüveg 2012-es Never Hide szlogent viselő hirdetési kampányához készítettek.

(forrás: snopes.com)

További manipulált képeket a válogatás első részében ITT találsz.

Megosztom Facebookon!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Tumblren!

Powered by WPeMatico