Az egyiptomi kék a világ legrégebbi mesterséges pigmentje, és rendkívüli tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a tudósok számára a múlt rekonstruálását, valamint a jövő technológiájának alakítását.

Az ókori egyiptomiak számára a kék nagyon fontos szín volt, amelyet az éggel társítottak és a Nílus folyóval, és így az univerzumot, a teremtést és a termékenységet is reprezentálta.

Az egyiptomi kék az ókorban széles körben használt pigment volt a festészetben, például a falfestmények készítése, sírok díszítése során, a múmiák koporsóiban és az egyiptomi fajanszként ismert kerámia máz esetében.

Az a tény, hogy természetes úton nem volt elérhető, azt jelentette, hogy jelentős presztízse volt. Használták egész Egyiptomban, Mezopotámiában, Görögországban és a Római Birodalom távoli területein is elterjedt volt. Gyakran használták a lapis lazuli helyettesítésére, amely egy rendkívül drága és ritka ásványi anyag, amely a mai Afganisztán területéről származott.

Fontos azonban emlékezni arra, hogy az egyiptomi kék sokkal több, mint egy olyan szín, amely például Nefertiti világhírű mellszobrának koronáját díszíti.

A modern tudósok észrevették, hogy ha látható fénnyel besugározzák, az egyiptomi kék rendkívüli erősségű közeli infravörös sugárzást bocsát ki, és a pigment egyes részecskéit akár néhány méteres távolságból is lehet észlelni.

Ez azt sugallja, hogy az egyiptomi kéknek számos modern alkalmazása lehet. Például hamarosan fel lehet használni a fejlett orvosbiológiai mérnöki tevékenységben. Az ókori egyiptomi elképzelést kibővítve, amely a pigment infravörös sugárzást kiváltó tulajdonságát hasznosítja, a tudósok nanotinta előállítására is felhasználhatják.

Az ókori egyiptomi kék por láthatóvá teheti az ujjlenyomatokat, és ezt a bűncselekmények helyszínelése során a nyomozók fogják használni.

A Göttingeni Egyetem Fizikai Kémiai Intézetének tudósai elkészítették az egyiptomi kék pigmenten alapuló új nanoanyagot, amely ideálisan alkalmazható képalkotó eljárásokban infravörös spektroszkópia és mikroszkópia segítségével. (1)

A mikroszkópia és az optikai képalkotás fontos eszközök az alapkutatás és az orvosbiológia területén. Olyan anyagokat használnak, amelyek gerjesztéskor fényt képesek kibocsátani. Ezeket az anyagokat “fluorofór” néven használják a minták nagyon kicsi szerkezeteinek festésére, lehetővé téve a tiszta felbontást a modern mikroszkópok segítségével. A legtöbb fluorofór az emberek számára látható fénytartományban világít.

Ha a fényt közel infravörös spektrumban használják 800 nanométernél kezdődő hullámhosszon, akkor a fény még mélyebben hatol be a szövetekbe, és kevésbé torzul a kép. Eddig azonban csak kevés ismert fluorofór működik az infravörös-közeli spektrumban.

A kutatócsoportnak sikerült rendkívül vékony rétegeket leválasztani kalcium-réz-szilikát, más néven az egyiptomi kék néven ismert pigment szemcséiből. Ezek a nanolapok 100000-szer vékonyabbak, mint az emberi hajszál, és a közeli infravörös tartományban fluoreszkálnak. “Meg tudtuk mutatni, hogy még a legkisebb nanoszerkezetek is rendkívül stabilak, fényesen ragyognak és nem fehérednek ki,” – mondja Dr. Sebastian Kruss, ami “ideálissá teszi őket az optikai képalkotáshoz“.

A tudósok ötletüket állatokon és növényeken mikroszkópos vizsgálat segítségével tesztelték. Például követték az egyes nanoszerkezetek mozgását annak érdekében, hogy megjelenjenek a mechanikai folyamatok és a szövet szerkezete a sejtmagokban a gyümölcslégyben. Ezen felül integrálták a nanoszerkezeteket a növényekbe, és még mikroszkóp nélkül is képesek voltak azonosítani őket, ami jövőbeni alkalmazásokat ígér a mezőgazdaságban.

Ennek az anyagnak a legmodernebb mikroszkópia potenciálja azt jelenti, hogy a jövőben új eredmények várhatók az orvosbiológiai kutatásokban,” – mondja Kruss.

Az egyiptomi kékről ismét bebizonyosodott, hogy nem csupán egy szín. (2)

(1) – https://www.uni-goettingen.de/en/3240.html?id=5849
(2) – https://www.sciencedaily.com/releases/2020/03/2003

Powered by WPeMatico