A növényekkel kapcsolatos tanulmányok azt sugallják, hogy a tudatosság az agytól különálló módon létezik

Sokan vannak, akik szerint a tudatosság minden élő dologban megtalálható, beleértve a növényeket is, és erre egyre több bizonyíték áll rendelkezésre. Valójában az a kérdés, hogy a tudatosság az agyon kívül található-e, vagy annak eredménye, már régóta tudományos viták tárgyát képezi.

A szigorú tesztelésen átesett parapszichológiai vizsgálatok, melyeket Dr. Jessica Utts, a Kaliforniai Egyetem statisztikai professzora szerint szigorúbb kontroll alatt végeznek, mint bármely más tudományterületen, arra utalnak, hogy nem kizárólag bennünk rejlik tudatosság.

Ez nyilvánvaló azon tény okán, hogy az emberek képesek “érzékelni” a távoli helyeket földrajzi távolságtól függetlenül (távérzékelés), és az is nyilvánvalóvá teszi, hogy az emberi gondolatok és szándékok képesek megváltoztatni a fizikai anyagi valóságot egy távoli helyen, mind kvantum, mind emberi szinten.

Például egy, a Physics Essays folyóiratban közzétett cikk elmagyarázza, hogy a kettős rés kísérletet több alkalommal használták fel a tudatosság szerepének feltárására a fizikai valóság természetének alakításában. (1)

Az eredmények egyértelműen jelezték, hogy az emberi szándék képes elérni, hogy a kvantumhullám-funkció összeomoljon a kísérlet során, hasonlóan ahhoz, amit a megfigyelés vagy a mérés okozott.

A növényekkel kapcsolatban sokan azt gondolják, hogy élnek, gondolkodnak, lélegeznek, vagyis tudatos lények. Grover Cleveland Backster Jr. a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kihallgatási szakembere volt, aki arról vált ismertté, hogy hazugságvizsgáló gépet használt növényekkel végzett kísérletei során.

Kutatása során úgy vélte, hogy a növények képesek fájdalmat érezni és extraszenzoros érzékeléssel rendelkeznek. Michael Polan szerző egy cikkében elég jól leírta a kísérleteit, amelyeket néhány évvel ezelőtt közölt a növényi intelligencia vonatkozásában. (2)

Cleve egy galvanométert csatlakoztatott egy dracéna leveléhez, egy szobanövényhez, amelyet az irodájában tartott. Megdöbbenésére Backster rájött, hogy pusztán azzal, hogy elképzeli, hogy a dracéna felgyullad, meg tudja mozdítani a poligráf tűjét, ami jelezte az elektromos aktivitást, ami arra utalt, hogy a növény stresszt érez.

Kapcsolódó cikk: 5 tudományos kísérlet, mely bizonyítja, hogy egy intelligens tudatosság hatja át az Univerzumot

Lehetséges, hogy a növény olvasott a gondolataiban?” – teszi fel a kérdést a szerző.

Backster és munkatársai több tucat növényt kötöttek rá poligráfra, köztük salátát, hagymát, narancsot és banánt. Azt állította, hogy a növények reagáltak az emberek (jó vagy rossz) gondolataira, amikor közvetlen közelségben voltak, és bizonyos esetekben nagy távolságokon keresztül is.

A növények emlékezetének tesztelésére tervezett egyik kísérlet során Backster megállapította, hogy amikor egy növény tanúja volt egy másik növény megölésének, képes volt kiválasztani hat gyanúsított közül a “gyilkost,” amit az elektromos aktivitás rohamos növekedése jelzett, amikor az illető személy közel került hozzá.

Backster a növényeknél azt is megfigyelte, hogy erőteljes idegenkedést mutattak a fajok közötti erőszak következtében. Néhányuk stresszválaszt adott, amikor tojást törtek fel a jelenlétükben, vagy amikor élő garnélarákot dobtak forrásban lévő vízbe.

Polan leírja Monica Gagliano, egy harminchét éves állatökológus munkáját is a Nyugat-Ausztrália Egyetemen. Leír egy kísérletet, amelyet a Mimosa pudica növénnyel hajtott végre, amely egy gyorsan mozgó növény, ami szabad szemmel látható, mint amilyen például a Vénusz légycsapó.

Gagliano ezen növényekből ötvenhatot ültetett el cserepekbe, és egy rendszer szerint öt másodpercenként 15 centiméterről leejtette őket. Amikor veszélyben vannak, ezek a növények összecsukódnak és bezárják a leveleiket. A növények néhány leejtés után ezt megtették, de aztán rájöttek, hogy ezek nem igazán veszélyesek, ezért ezt követően nyitva maradtak.

A növények megőrizték ezt a tudást, mert Gagliano egy hónappal később ismét elvégezte a kísérletet, és ugyanazt a választ kapta. Amikor ismételten megvizsgálta a növényeit azt találta, hogy továbbra is figyelmen kívül hagyják a leejtés okozta stimulust, jelezve, hogy “emlékeznek“.

Nyilvánvaló, hogy tanulnak, emlékeznek és alkalmazzák az ismereteket. Ezek mind a tudatossághoz és a gondolkodáshoz kapcsolódó tényezők. Lennie kell valaminek vagy valakinek, ami felelős ezért a tanulásért.

Mindez arra utal, hogy az agy és az idegsejtek nem tűnnek szükséges követelménynek a tudathoz kapcsolódó tényezők számára. Akkor miért feltételezzük, hogy agyra és idegsejtekre van szükségünk a tudatossághoz? Miért nem látunk más típusú lehetőséget? (3)

(1) – https://www.researchgate.net/publication/2587072
(2) – https://www.newyorker.com/magazine/2013/12/23/
(3) – https://www.collective-evolution.com/2019/12/05/

Powered by WPeMatico